Az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt a magas szintű kísérleti fizikai kutatási infrastruktúrák beruházási és működési költsége. A tudományos kutatás stratégiai jelentősége miatt az európai országok nemzetközi együttműködés keretében hoznak létre olyan kutatóközpontokat, amelyekben a kísérleti nagyberendezéseket vagy más néven kutatási infrastruktúrát (KI) a nemzetközi kutatói közösség megosztva használja. Ilyen nagyberendezés lesz a Svédországban felépülő ESS (European Spallation Source) neutronkutatási központ és a Magyarországon Szegeden megvalósuló ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure – Attosecond Light Pulse Source) is.

Ezekben az ún. fizikai nagyberendezésekben az alkalmazott méréstechnikai, adatátviteli, gyors és lassú vezérlési feladatokat megvalósító részrendszereket, komponenseket tipikusan egy egységes irányítástechnikai szoftver keretrendszer fogja össze (pl. EPICS vagy TANGO).

A hallgató feladatának a következőkre kell kiterjednie:

• Általános irányítástechnikai szoftverplatform kifejlesztése,

• Irányítástechnikai vezérlőelemek szoftverleíróinak elemzése, generikus driver fejlesztése,

• Az irányítástechnikában használatos vezérlőelemeknek a kidolgozott modellezési, nyelvben való leírása és a leírók automatikus előállítása,

• Integrációs réteg prototípus fejlesztése,

• Példaalkalmazás összeállítása integrációs réteg megvalósítása és LabVIEW vezérlővel.

Kapcsolódó készségek és ismeretek:

• Szoftverfejlesztés Java és C++ nyelven

• Valós-idejű szoftverfejlesztés