Személyre szabható, akut keringési elégtelenség kezelését célzó folyadékterápia kidolgozását támogató módszerek

Konzulens:
Dr. Benyó Balázs István
Külső konzulens vagy kontakt:
Dr. Zima Endre, professzor, Semmelweis Egyetem
Tárgy:
Önálló laboratórium - Irányítórendszerek ágazat, BSc Vill.
Önálló laboratórium 1 - Irányítórendszerek főspecializáció, MSc Vill.
Önálló laboratórium 1 - Irányító és látórendszerek MSc. főspec.
Önálló laboratórium 2 - Irányító és látórendszerek MSc. főspec.
Hallgatói létszám:
2
Folytatás:
Szakdolgozat / Diplomaterv
Leírás:

Betegek kórházi kezelés során akut keringési elégtelenségről (Acute circulatory failure – ACF), ill. keringéses sokkról akkor beszélünk, amikor a szív és a keringési rendszer nem tudja biztosítani a megfelelő vérellátást a szervek anyagcsere szükségleteinek kielégítéséhez. Ez a kórkép az intenzív osztályon (intensive care unit - ICU) ápolt betegek kb. 30%-át érinti. A sokkos állapot kezelésére folyadék terápia a leggyakrabban alkalmazott kezelési eljárás, azonban az esetek körülbelül 50%-ában ez sikertelen, mert jelenleg nincs klinikailag széleskörűen alkalmazható, nem invazív perfúziós marker a folyadékterápia hatásának értékelésére. A sikertelen folyadékterápia következményei sajnos negatívan befolyásolják a beteg kezelésének kimenetelét, megnövelik az intenzív osztályon történő kezelés időtartamát és ezzel párhuzamosan a kezelés költségeit.

A közelmúltban a BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék Orvosi Informatika Laboratóriumának részvételével nemzetközi konzorcium alakult, mely személyre szabható folyadékterápia kidolgozását célozta meg. Az önálló laboratóriumi munka célja ezen kutatómunkába történő bekapcsolódás. 

Konkrét feladatok:

  • Az intenzív ellátásban a kardiovaszkuláris monitorozás során gyűjtött betegadatok megismerése.
  • Az intenzív ellátásban a kardiovaszkuláris monitorozás során gyűjtött betegadatok rögzítésére és strukturált tárolására szolgáló adatgyűjtő rendszer megtervezése a konzulensek támogatásával.
  • A kardiovaszkuláris ellátás során alkalmazható élettani modellek és ezekhez kapcsolódó módszerek megismerése szakirodalom alapján.
  • Technológiai pilot rendszer létrehozása az intenzív ellátásban a kardiovaszkuláris monitorozás során gyűjtött betegadatok rögzítésére és a kiválasztott kardiovaszkuláris modellek implementációjára a konzulensek segítségével.
  • A kidolgozott rendszer értékelése orvosi és műszaki szempontok alapján.